Történelmi tabló

Mostanság, mikor már megint forr a Világ és a nemzetközi helyzet is egyre fokozódik, érdemes kicsit beletúrni nemzeti történelmünk szemétdombjába. Vannak ismétlődő mondatok, jelszavak, lobogók. Úgy vélem, van valami nagyon nyomasztóan átkos ebben. Jó lenne eygszer tiszta lappal kezdeni...

A legfontosoabb fegyver, a politikai térnyerésre, a propaganda. Nem új találmány, a XX. század lelménye, hogy a háborút meg a gazdasági potenciált meg a politikai pozíciót elnyerni való legfontosabb fegyer a Propaganda. Ne tessen körbenézni, minden érintett fél és ország és szervezet és szövetség eszerint jár el.

"Ha létrejön egy olyanjellegû szervezet, amelyik ugyan támogatná az országunkkal való szövetséget, de ugyanakkor szorgalmazná a hivatalos vezetés gazdasági tevékenységének ellenõrzését, azonnal be kell indítani ellene nacionalizmus és sovinizmus vádjával egy rágalomhadjáratot. Ezt a következõképpen kell csinálni: emlékhelyeink megszégyenítése, temetõink megrongálása, nemzetünk és kultúránk befeketítését. hirdetõ, és a velük kötött egyezmények értelmét kétségbe vonó röplapok kiadása. A propagandamunkába be kell vonni a bennszülötteket, és kihasználni a velük szemben létezõ gyûlöletet."
Forrás: Cion bölcsei

"A marxista romboló munka és az egyöntetû mérgezõ propaganda megvadította ezeket az embereket. Emellett még csak panaszkodni sem lehetett. Mert mérhetetlen hibákat követett el a túloldal is! Mit tett a polgárság azért, hogy ennek a rettenetes rombolásnak véget vessen, szembeszállhasson vele, és jobb, alaposabb felvilágosító munkával az igazság útját egyengesse? Semmit! S újra semmit! Abban az idõben nem láttam õket sehol, senkit a mai "népi" apostolok közül. Talán beszélhettek apró köröcskékben, teaasztalok mellett vagy pedig hasonló gondolkodásúak társaságában, de oda, ahol a helyük lett volná, a farkasok közé, nem merészkedtek."

"A propaganda feladata nem az egyesek tudományos kiképzése, hanem a tömegnek bizonyos tényekre, eseményekre, szükségszerûségekre stb. való figyelmessé tétele úgy, hogy azok jelentõsége a tömeg érdeklõdésének középpontjába kerüljön.

Minden propagandának népszerûnek kell lennie és szellemi színvonalát a felvilágosítandók legkevésbé képzett rétegének befogadóképességéhez kell szabni.

Minél nagyobb az a tömeg, amelyre hatást kell gyakorolni, annál kevésbé legyen magas a propaganda szellemi színvonala. Ha tehát a propaganda a háborúban való kitartás fokozását célozza, és éppen ezért az egész népre irányul, a túlságosan magas szellemi elõfeltételek kerülésére a legnagyobb gondot kell fordítani.

Minél kisebb a tudományos tehertétel és minél inkább a tömeg érzelméhez szól a propaganda, annál átütõbb az eredmény. Ez a propaganda helyességének és helytelenségének legkitûnõbb fokmérõje, és semmi szín alatt sem egynéhány tudósnak vagy esztétikai ifjoncnak a kielégítése.

A tömeg befogadóképessége nagyon korlátolt, értelme kicsiny és éppen ezért nagyon feledékeny. Ezekbõl a tényekbõl kifolyólag tehát minden hathatós propaganda csak néhány pontra kell, hogy szorítkozzék. Ezt a néhány pontot és néhány tételt addig kell vezérszavakban ismételni, amíg az utolsó is megérti ebbõl a szóból azt, amit akarunk. Mihelyt az ember ezt az alaptételt feláldozza és sokoldalú akar lenni, akkor a hatás elaprózódik, mert a tömeg a nyújtott anyagot sem megérteni, sem megemészteni nem tudja. Ezáltal azonban az eredmény is tovább gyengül mígnem végleg elmarad."
Forrás: Hitler Adolf: Harcom

Mennyire is ismerős gondolatok ugye?
Hát nem vicces?
Vagy inkább nyomasztó?

Mostanság, mikor a médiumokat újfent kezdi elönteni a verbalizált patakvér, a körúti lámpavasak megtelnek lába alatt lobog a szél elszámoltatott virtuálisan demonstrált hazaárulókkal, talán tanulságos lehet innen, ebből a Nemzethalálot vízionáló rögös valóból kicsit visszanézni, a sokat magasztalt és fenntartásokkal kezelt legutolsó igazi, de nemám bársonyos, nem is kultúrális forradamunkra. Történelmin tanulságot nem célom ebből most levonni, kiknek magasztos volt, kinek a megmajmolt kiskamaszok véráldozata, a behívott sorkatonák meglincselése - főként, ha balszerencséjükre nem valami ingerszegény határszakaszra kerültek, hanem az államvédelmi szervekhez. Nem beszélve a gyűlölt ellenségről, a ruszki bakáról, aki azt sem tudta hol van és nem is igazán volt kedve ehhez az egészhez. Talán az ismert történelem egyetlen olyan harca volt, amihez egyik érintett félnek sem se kedve, se gusztusa, se oka, se pedig kopnkrét célja. Az eredménye pedig sok felesleges véráldozat, egy újfent szétzilált város, aljas politikai tisztogatás, mely egész balkáni módra még  majd egy évtizedig tartott. Eb gondolat, hogy mi lett volna ha, de ez így biztos, hogy az egyik lehető legrosszabb végeredmény lett. Az utóélete is több, mint szennyes, hiabavalósága avagy történelmi eredményei illetve azok újraértelmezései vitatottak.

Előkerült sok hős, nem került elő viszont sok bűnös, csak egy-két posztumusz eset példázatképpen. Ez az évtizedes sunnyogás azért arconköpése annak néhányezer fiatalnak, akik elhitték a nagy szavakat, avagy saját igasságérzetük okán vesztek oda, avagy csak nem ritkán rosszkor rossz helyen voltak. Ellemben megint rengeteg propagandapéldázat került elő ezekből az évekből, lássuk be, többnyire feleslegesen és nem is túl rokonszenvesen.

Illusztrációnak megmutatnék néhány szórólapot, újságjellegű kiadványrészletet és egyéb buzdító felhívásokat mindkét oldalról, talán ezek végigolvasása kissé árnyalja a képet. Egyben azért biztos vagyok, a kommunista eszmének biztos nem fogok így híveket toborozni.

A politikai beszédek valamint agymenmenésem okán keletkező émelygést és hányingert tessenek legyőzni (ugye a sikeres Harc előfeltétele a belső ellenség legyűrése :), aki nem akar élni államolgári jogaival, ami egyben kötelezettségekkel is jár, az egyben arról is lemond, hogy kritikát gyakorolhasson, panaszkodjon, avagy örüljön a változások eredményei okán! Érvénytelen szavazat leadása nyafogásnak minősül és nem helyes!

A képekre klikkolva és nézetet váltva nagyobb méretben is nézhetők.
A dokumentumokat az MTI archívumában leltem, teljes ottlap itt.