Miszerint a felesleges
tárgyaknak való gyűjtéséről
Megfigyelhető az európai civilizáció fejlődésében, de méginkább öregedésében, hogy a felesleges időtöltések és felesleges tárgyak gyűjtése hogyan kezdte egyre jobban hatalmába keríteni az embereket.
A vadászó gyűjtögető ember még semmi olyasmit nem gyűjtögetett, amit nem lehet megenni, illetve az étek megszerzéséséhez és a túléléshez nem feltétlenül szükséges. Nemcsak jellemét, de mobilitását is elvesztette volna másképpen. A földművelő, valamint a kalandozó nomád ember is eképpen járt el, legbecsesebb kincseik a szerszámaik avagy fegyvereik voltak, életvitel szerint.
A kapitalizmus és a termelési verseny előretörésével viszont ez alapvetően megváltozott. Egyrészt rá kellett szorítani az arra kapható tömegeket, hogy többet dolgozzanak, mint az feltétlenül szükséges a fenmaradásukhoz, és többet is fogyasszanak annál. Ez kérem a kápitalizmus szubsztanciája. Nagy átverés. Ez okozta a 12-14 órás munkanapokat éhbérért, melynek letörésével azt gondolta a munkás, most aztán de jó is lesz neki. Lófarát. Ugyanúgy rabszolga maradt, csak már ette is a saját szarát, nem csak termelte. Zseniális szélhámosság, azt gondolta a júzer, rátört a szabadság - ugye nyolc óra, ha a munkát meg a pihenést nem számítom - ellemben a rászakadt időt ki kellet valamivel tölteni. Erre való a hobbi nevű átverés, mely arra való, hogy lekösse a polgár figyelmét és ne kezdjen el gondolkodni, ellemben erre a felesleges hirigre is tud pénzt költeni és fogyasztani a felhalmozott totál felesleges terméközönből. Ez lehet üvegfestés, hajómodellezés, sporttevékenység, vagy haszontalan tárgyak gyűjtése (na az külön betegség) a lényeg, hogy költeni lehessen és kelljen rá.
Ezt fejelte meg legújabb évtizedeink trendje, hogy légy önmagad. Dekoráld ki élettered egyedi ám tömegtermelt porfogókkal. Válasszál jellemedhez illő posztert, jelvényt, tapétát, mifenét. Ennek a jelenségnek egy penetráns példája a hűtőmágnes. Semmire senem jó, ellenben kicsit még útban is van, mégis hihetetlen módon majd minden otthonban meglelni. Léteznek túristaszopatós egyenstuffok, reklámegyedek, vicces ajándékok - a közös bennük, hogy totálisan funkciótlan, hasznavehetetlen és értéktelen tárgyak. De lehet még ezt tetézni, ezeknek az úgymond dizájner darabjaival. Ezek már űberkult stuffok, a felesleges tárgyakat már felemeli az önámítás egy olyan fokára, ahonnan már nem nagyon van tovább. Egy pillanatnyi illúziót adnak csupán, hogy a júzer igényes és más és nem egyforma. Pedig dehogyisne. Csak színesebben és drágábban teszi.
Tessenek ilyesmit nézegetni, és mielőtt vágynának rá, gondolkozzonak ezeknek hasznosságáról, illetve, hogy vajon hány napig viccesek, egyediek és vajh hány nap után lesznek láthatatlanok, mint életterünk legtöb objektuma.
