A tetoválás és testfestés egyidős az emberiséggel. Vélhetően eleinte szakrális okai voltak, a törzsi hovatartozás és hierarchia vizuális megjelenítő eszközei. A természeti népeknél manapság is előfordul a testmod több formájával együtt. Az európai kultúrközegbe feltehetőleg a matrózok hozták be.

A törzsi minták, még tetszetősek is, a nonfuguratív, ám minden elemében jelentést hordozó minták szépek is tudnak lenni. Ennek markáns példája a japán jakuza festés, ott egyértelműen státuszszimbólum, ám mint mindent, ezt is kissé túlzásba viszik, ott cél a teljes bőrfelület varrása. Mint a legtöbb idegen kontinensről származó leleményt, ezt is alaposan eltortzította az európai kultúrközeg. Eleinte nem volt több, mint a matróz, katona és börtönvilág lakóinak összetartozását avagy a megélt kalandokat jelző ábrája. A vérzivataros években pedig ugye ennek mélypontja a számsor volt, génállományfüggően bal hónalj avagy jobb alkar. Mindezek a visszavonhatatlan jelölés eszközei voltak.

Persze napjainkra ebből is divat lett, csinálják is sok helyen, jobban avagy rosszabbul. Ennek a divatnak még az AIDS és hepatitis okozta pánik sem tudott gátat szabni. Vannak, akik művészi tökéjre fejlesztették a testvarrást és van sok kókler kontár is. Nekem talányos, miért kell valakinek visszavonhatatlanul torzítania testén, mikor bármenyire poén avagy rajos avagy divatos egy minta, a fizikum óhatatlan változásával azok is torzulnak. Jelzem az én véleményem nem releváns ezügyben, ugyanis semmilyen ékszert vagy feliratot vagy mintát nem bírok elviselni magamon. Ahogy Jenő Herceg is megírta: nem fogom senki arcát viselni a ruhámon. Sok érdekes és körberöhögni való minta is jár-kel az utcákon, strandon különösen muris ezeket vadászni. A legviccesebb, mikor valaki annyira önmaga, hogy különleges mintát varrat magára, minek jelentésével nincs is tisztában. A kínai írásjeles cuccok ésatöbbi. Kicsit nekem ez a kataklógusból választott egyed, ám mégis egyenminta olyan, mint a mintás telefon előlap és egyedi csöngés letöltve.

Persze a hülyeség nem bűn, csak muris, alant néhány kóresettel szeretném szórakoztatni olvasóimat.